udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
2
találat
lapozás: 1-2
Névmutató:
Furnea, Doru
2001. május 15.
Tudatos polgárrá kell válnia a többségnek Romániában azért, hogy az ország eleget tudjon tenni a nyugati elvárásoknak, állampolitikai szinten pedig meg kell szűnnie a kétarcúságnak - hangsúlyozta Szokoly Elek, a marosvásárhelyi Interkulturális Központ igazgatója, a Pro Európa Liga vezetőségi tagja május 9-én az Európa Napja alkalmából szervezett székelyudvarhelyi rendezvényen. - Doru Furnea, a hegyivadász laktanya parancsnoka azt kérdezte, hogy mit tett értünk Európa? Véleménye szerint a történelem folyamán Romániát gyakran kihasználták idegen hatalmak, és e nép ádáz küzdelmet folytatott nemzeti létéért. Válaszában Szokoly Elek rámutatott, hogy nem éppen helytálló az "áldozat" szerepét hangoztatni, hiszen Romániát 1859-ben, létrejöttekor, majd 1877-ben, a függetlenség kivívásában, 1920-ban, Nagy-Románia megalakításában, majd a második világháború után is segítették a nagyhatalmak, és 1989-után is óriási pénzösszegeket kapott, amelyeket sajnos nem mindig célszerűen használtak fel. /Európa Nap a Pro Európa Liga szervezésében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 15./2004. július 26.
A román értelmiségiek marosfői táborában a csángókérdést a moldvai román római katolikusok magyarosításaként értékelték, elutasítva a „csángó” megnevezést. „Doru Furnea a székelyudvarhelyi románok egyesülete képviseletében kijelentette: elszaporodtak a városban a magyar szobrok, amit a román állam ölbe tett kézzel tűr, ugyanakkor a korondi kerámiákról is eltűntek lassacskán a román motívumok. Angela Barsan, az egy éve önkéntesekből alakult csíki képviselet elnöke szerint további székelyföldi román civil szervezetek megalakulása szükséges. A „hagymakupolás honfoglalással” kapcsolatosan elhangzott: a magyar sajtó nem véletlenül ébredt rá, hogy a hargitai románság megtartó ereje az ortodox egyház. /Aggódnak a korondi kerámiáért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./
lapozás: 1-2